Mi a túlsúly és az elhízás?

A XXI. század legnagyobb egészségügyi kihívása a túlsúly, de méginkább az elhízás, mely jelenleg a legnagyobb metabolikus betegség a világon.

Gyakorisága folyamatosan nő a fejlett és fejlődő országokban egyaránt, és nemcsak a felnőttek, hanem már a gyermekek körében is. Becslések szerint több, mint 2,3 milliárd ember túlsúlyos és 700 millió elhízott. Az elhízás a szervezet raktározott zsírszövetének felszaporodásával jellemezhető krónikus betegség (erre még visszatérek). A gyakorlatban ezt a testtömeg index-szel (TTI, angol rövidítéssel BMI) jellemezhetjük.

Az elhízás mértéke – Testtömeg index számítás

A BMI a testtömeg és a méterben mért magasság négyzetének hányadosa (kg/m2). Ennek az értéke fogja eldönteni, hogy egy személynél túlsúlyról vagy már elhízásról beszélünk. Ha kiszámolod a saját BMI-det, máris el tudod magad helyezni az egyes kategóriákba. Azért hozzáteszem, hogy a BMI alkalmazható ugyan az elhízás mértékének megállapítására, de az izomtömeg nagysága, a testzsír százalék és a haskörfogat ismerete nélkül ez önmagában kevés. (Ezen adatok pontos meghatározására kiválóan alkalmas a FIT3D testösszetétel-mérő készülékem, mely az egész test beszkennelése után kielemzi a bemért adatokat.)

Ideális testtömeg

Ha már itt tartunk, határozzuk meg az ideális testtömeget is, a tudományos számítások szerint (ezek nem veszik figyelembe a szubjektív szempontokat).

Broca index: Az ideális testtömeg meghatározásának egyik módszere. A centiméterben kifejezett testmagasságból 100-at levonva, kapjuk meg kg-ban az ideális testtömeg.

Broca index képlete: testmagasság (cm) – 100

Módosított Broca-index: A módosított Broca-index nemek között tesz különbséget az ideális testtömeg kiszámításakor.

Férfiak: 0,9 x Broca-index

Nők: 0,85x Broca-index

Optimális testtömeg (férfiak) = Broca súly – [(Broca súly – 52) x 0,2)]

Optimális testtömeg (nők) = Broca súly – [(Broca súly – 52) x 0,4)]

Gyermekeknél, illetve nagyon magas vagy nagyon alacsony személyeknél ezek a képletek nem használhatók.

Betegség vagy sem az elhízás és a túlsúly?

Ehhez a kérdéshez elég ellentmondásosan áll a nyugati orvoslás. Betegségnek tekintik az elhízást, mégpedig azért, mert számos súlyos betegséghez vezet, mint a kardiovaszkuláris betegségek, cukorbetegség, keringési zavarok, daganatos megbetegedések stb. Hát ebben a megközelítésben a közúti baleseteket is nevezhetnénk betegségnek, hiszen azok is súlyos egészségkárosodáshoz vezethetnek.

A beteg a hibás

A nyugati orvostudomány (és valljuk be, az átlagos testsúlyú emberek is elég gyakran) a betegeket hibáztatja az elhízásukért, mert 100 éve azt hangoztatja, hogy az elhízás kialakulásáért a mozgásszegény életmód és a túlevés felelős. Ha ez így lenne, akkor rá lehetne sütni a lakosság felére, hogy mohó, lusta zabagép. De ezt azért már nem meri állítani az orvostudomány, hogy az elhízás gyakorlatilag jellemhiba következménye. És jól is teszi, mert az igazság az, hogy az elhízottak nagyobb részében nem igaz a falánkság, és ezt már az 1870-es években kimutatták. Nos, ha ilyen régóta ismeretes az a tény, hogy az elhízás mögött nem kizárólag az elfogyasztott étel mennyisége áll, akkor miért szól minden egyes közegészségügyi, orvosi, dietetikusi ajánlás arról, hogy az elhízás mérsékletes evéssel és mozgással leküzdhető? Tehát ha ez nem sikerül, akkor az a Te hibád, mert nem tartottad be az előírásokat meg a „nagyszerű” étrendi ajánlásokat.

Ha betegség az elhízás, akkor orvoshoz fordulunk vele, mint általában minden más bajunkkal. Ő jobb esetben szakemberhez küld, és nem csak annyival rendez le, hogy háááát igen, le kéne fogyni kedves Hölgyem / Uram. Te elmész a dietetikushoz, aki szintén túlsúlyos, és átadja Neked az egészséges életmódról szóló tanácsait. Mennyire hiteles egy fodrász zsíros, korpás hajjal? Vagy egy kozmetikus totál pattanásos, aknékkal teli arccal?

A túlsúly és az elhízás nem kezelhető hosszútávon kizárólag a kalóriabevitel csökkentésével

Nyilván elég kisarkított a sztori, de éppen emiatt elgondolkodtató talán. Én azt gondolom, hogy az elhízás igenis betegség, de nem kizárólag a mértéktelen evés és a mozgásszegény életmód az oka. Azaz nagymértékben hozzájárulnak ezek a faktorok a kialakulásához, mértékének növekedéséhez, de hogy a „gyógyításához” ugyanezen tényezők ellenkező irányú változásai nem vezetnek egyértelműen tartós fogyáshoz, az szinte biztos. Az elhízás a nyugati táplálkozás okozta anyagcserezavar, mely azonos összetételű, de csökkentett kalória bevitelre nem fog elmúlni. És ezt alátámaszthatja minden olyan Hölgy és Úr, aki kipróbált egy rakat diétát, fogyókúrát, és nem járt sikerrel.

Ha csak a kalóriát néznénk, akkor a zsírokat teljesen ki kellene iktatni a táplálkozásunkból, hiszen több mint kétszer annyi kalóriát tartalmaznak, mint a szénhidrátok vagy a fehérjék. Ez nem lenne túl szerencsés döntés, gondoljunk csak a zsírban felszívódó vitaminokra.

Anyagcseretípusok

Az én álláspontom Dr. William Wolcott kutatásai nyomán alakultak ki, mely a genetikai kódolásban keresi a választ a különböző diéták sikertelenségeinek magyarázataként. A metabolikus táplálkozás atyjaként levezette a különböző anyagcsere típusok kialakulását, mellyel megalapozta azt a holisztikus látásmódot, ami kilép abból az általános felfogásból, miszerint elég az elfogyasztott ételek mennyiségét csökkenteni. Az összetételre helyezi a hangsúlyt, és még inkább arra a tézisre, hogy minden egyes táplálkozási típusnak más arányban van szüksége a szénhidrátokra, fehérjékre és zsírokra. Az egyes anyagcsere típusokról később még sokat fogok írni.

Az életmódváltás természetesen nemcsak abból áll, hogy figyelünk az egyéni igényekre a táplálkozás során. Ennek több lépcsője is van. Nem kell egyik napról a másikra megvalósítani, nem is lehet. Fokozatosan lépkedve és kitartással azonban valóban látványos eredményeket érthetünk el. Ezen az úton vezet végig Súlyos Utazás című könyvem.

Csatlakozz exkluzív privát Facebook csoportomhoz: Egészséges tudatosság – Ember, táplálkozás, mozgás

Légy részese az EGYéleted világának, hogy tudatosan urald az egészséged. Kattints a gombra!