Fogyás mozgással – Ne hagyjuk becsapni magunkat!

„Ha nem lennék ilyen lusta, nem lennék túlsúlyos”

Ismerős mondat? Valóban nem mozgunk eleget, de az elhízásért nem elsősorban a mozgáshiány, hanem az élelmiszeripar a felelős, amely egyre több kalóriában gazdag, tápanyagban szegény ételt tukmál rá a gyanútlan polgárokra, különösen a gyerekekre. A tartós fogyás eléréséhez korántsem elegendő a mozgást bevezetni.

Ezt erősíti meg egy angol, dél-afrikai és amerikai tudósok által nemrégiben közzétett tanulmány, amely ugyancsak az egészségtelen műételeket teszi felelőssé az elhízás terjedéséért. Azt állítja, hogy az ember egyszerűen nem tud annyit mozogni, amivel ellensúlyozni lehetne egy alapvetően helytelen étrendet.

A kutatás eredménye

Kimutatták, hogy az elmúlt 30 évben ugrásszerűen megnőtt a túlsúlyos emberek száma. Mindeközben a lakosság fizikai aktivitásában nem mutatható ki jelentős változás a korábbi időszakhoz képest. Vagyis a probléma gyökere, mint mondják, inkább az elfogyasztott táplálék mennyiségében és minőségében keresendő.

Az említett ételekkel ráadásul nemcsak az a baj, hogy hizlalnak. A The Lancet című orvosi lapban megjelent egy tanulmány, amely azt az állítást fogalmazza meg, hogy a helytelen táplálkozás napjainkban több betegséget okoz, mint a mozgáshiány és a dohányzás együttvéve.

Az élelmiszeripar azonban továbbra is azon mesterkedik, hogy az elhízásért ne a táplálkozás, hanem a mozgáshiány legyen a fő felelős.

A mozgásra hárított felelősség

2007-ben az Amerikai Szívtársaság és az Amerikai Sportorvosi Kollégium „az egészség megőrzéséhez” napi 30 perc mérsékelten megerőltető mozgást ajánl heti öt alkalommal. De ugyanitt az is szerepel, hogy nincs rá bizonyíték, hogy aki ennél intenzívebben sportol, az veszítene a testsúlyából.

A Jó kalóriák, rossz kalóriák című könyv szerzője, Gary Taubes írja, hogy az USDA (az USA Mezőgazdasági Minisztériuma?) szerint már ahhoz napi 90 percet kell sportolnunk, hogy megőrizzük az eredeti testsúlyunkat. Csakhogy, mondja Taubes, az USDA ajánlása nem tudományos bizonyítékokon alapul. Mindössze arra reflektál, hogy napi 60 perc mozgás bizonyítottan NEM vezet fogyáshoz. Ahhoz ugyanis valami más kell.

A kutatók mélyen elítélik a Coca Cola 3,3 milliárd dolláros reklámkampányát, amely azt sugallja, hogy a cukros italok fogyasztásával nincs semmi baj, ha az ember közben rendesen sportol. Ez ugyanis nem igaz.

Testünk működése

A tanulmány szerzői rámutatnak, hogy szervezetünk nagyon különböző módon dolgozza fel a fehérjéket, a zsírokat és a szénhidrátokat, köztük a cukrot. A cukorban levő kalóriák például segítik a zsír elraktározódását, és további evésre sarkallnak, míg a zsír csökkenti az éhséget, illetve a jóllakottság érzetét kelti.

Azt is állítják, hogy minden 150 cukor formájában elfogyasztott plusz kalória 11szeresére növeli a 2. típusú diabétesz kialakulásának kockázatát ahhoz képest, mintha ezeket a plusz kalóriákat fehérje vagy zsír formájában vennénk magunkhoz. Tény, hogy a szénhidrátbevitel visszafogása az egyetlen hatékony módszer a cukorbetegség előszobájának tekinthető metabolikus szindróma tüneteinek csökkentésére.

A szerzők szerint be kellene tiltani azokat a reklámokat, amelyekben híres emberek propagálják szénsavas üdítőitalok fogyasztását. Illetve amelyek azt sugallják, hogy semmi baj nincs a szénhidrátokban gazdag műételek fogyasztásával, ha közben eleget mozgunk. Azt is javasolják, hogy a különböző egészség- és fitneszklubok járjanak elől jó példával, és ne árusítsanak cukros italokat és üres kalóriákkal teletömött műételeket.

Mozogj!

Nyilván ezzel egyáltalán nem azt szeretném sugallni, hogy a rendszeres testmozgásnak semmi értelme, vagy hogy a szénhidrát rossz. Mert ugye a szénhidrátoknak is több fajtája van, és igenis szükségünk van rájuk, de csak a megfelelő minőségben és mennyiségben. A testmozgásról pedig közismert, hogy számos módon védi az egészséget.

Például az Angol Királyi Orvosi Akadémia nemrégiben közzétett egy tanulmányt, mely szerint a mozgás sokkal hatékonyabban segít bizonyos betegségek leküzdésében, mint számos gyógyszer. Állításuk szerint napi 30 perc mérsékelten megerőltető mozgás heti öt alkalommal

25%-kal csökkenti a mellrák

45%-kal a vastagbélrák

30%-kal a demencia

30%-kal a stroke, és

több, mint 40%-kal a szívbetegségek kockázatát.

Ehhez elég egy tempós séta, ami kicsit megizzasztja az embert, és valamivel megemeli a pulzusszámot. De rendkívül hasznos lehet az egészségmegőrzés szempontjából a tánc, a biciklizés, de még a rendszeres szex is.

A Brit Sportorvosi Magazin (British Journal of Sports Medicine) online kiadásában azt olvashatjuk, hogy a rendszeres sportolás 40%-kal csökkenti az halálozási kockázatot.

Ehhez a kutatók a híres oslói Tanulmány adatait használták fel, melynek során 2000 és 2011 között több ezer 1923 és 1932 közt született férfi egészségének alakulását követték nyomon az orvosok. Azt találták, hogy azok, akik heti hat alkalommal napi 30 perc fizikai aktivitást fejtettek ki, 40%-kal kisebb eséllyel haltak meg, mint nem mozgó kortársaik. Ez körülbelül megfelel annak a kockázatcsökkenésnek, mintha egy dohányos leteszi a cigarettát.

És ez nem függött attól, hogy az illető könnyű vagy megerőltető mozgást végzett-e. Bár az kétségtelen, hogy azok, akik hetente többször keményen edzettek, még öt évvel tovább éltek.

A tanulság? Ha hosszú és egészséges életre vágysz, akkor semmiképpen se hagyd abba a rendszeres sportolást. De ha fogyás a cél, akkor arra ügyelj fokozottabban, hogy minőségi, teljes értékű ételeket fogyassz.

Forrás: King, M: Debunked: Major Weight Loss & Exercise